| Magamról: | Álmodd, amit álmodni akarsz;menj oda ahova menni akarsz; légy az, aki lenni szeretnél; mert csak egy életed van és egy lehetőséged, hogy megtedd mindazt, amit meg szeretnél tenni.
"Odajön hozzám egy hajléktalan és elkezdi mesélni
történetét.. kitárja kezét és megmutatja, amit ma összeszedett. 135 ft.
van időm, így hallgatom.vártam mikor kér, de nem kért semmit, csak azt,
hogy meghallgassam, hogy úgy érezze van még ember aki szóbaáll
vele anélkül, hogy egy szó után elküldené. beszélgetünk.Teljesen kitárja magát. majd kínosnak érzi és tovább áll. én még várok valakit. néha visszanéz rám. majd bemegy a mellettem lévő virágoshoz. már csak annyit látok, hogy ott áll elöttem egy szál virággal a kezében. mert látta szomorú vagyok. az összes pénzét elköltötte mert felakart vidítani.":')
"Rengeteg út van és rengeteg zsákutca. Rengeteg lehetőség és rengeteg rossz döntés. Megyünk az úton, ami adatott, és néha megesik, hogy az ember lánya egyszerűen eltéved, mert rossz sarkon fordul be. Nem érdemes azon rágódni, mi lett volna "ha.."! Meg kell keresni a hel...yes utat, és tovább kell menni. Mindannyian a saját utunkat járjuk. És mi a cél? Hogy megvalósítsuk önmagunkat!"
"Sokan kérdezték hogy miért van nálam ez a nagy "idézet függés"... Őszintén a választ nehéz megadnom. Úgy érzem hogy ezekben az idézetekben van minden... A kulcs a boldogsághoz, a vészkijárat a pokolból és minden olyat megtalálok benne ami segíthet, és itt most nem feltétlen a szerelmi csalódások, a férfiak okozta fájdalmakra gondolok. Van olyan mikor egy kis cseprő-apró dolog kikészít... És az is fáj és az is felemészt, de nem kell mindig csak a rosszra gondolni...
A versek és a kis idézetek azért fontosak számomra, mert megtalálom benne azt amit tudok, csak nehezemre esik megfogalmazni... és így, hogy látom leírva, egy kicsit más... nem csak tudni fogok róla, hanem fel is fogom, hogy valójában hogy és mint van minden...
Azok a kis idézetek amiket ide gyűjtöttem nem feltétlen csak a csalódá...sról, a fájdalomról, és a hiányról szólnak(számomra), hanem inkább azt tükrözik, hogy valójában milyen "emberi érzelem sokk" érthet bennünket... Milyen az mikor fáj, milyen az mikor hiány van valami miatt a szívedben, vagy milyen mikor "megcsalnak".... És hogy hogy kéne kezelni ezt a helyzetet... Főleg ez a cél... Megtanulni valamit úgy, hogy nem éljük feltétlen meg a poklok poklát! Persze saját hibáiból tanul az ember... De hátha van más út is... nem csak a szenvedés útján átélt tapasztalat..."
♥"Ne gondold, hogy ami neked nehezedre esik az emberileg lehetetlen. Inkább úgy fogd fel, hogy ami emberileg lehetséges és megszokott azt te is elérheted." ♥
" Az élet nem fáj, egészen addig, míg el nem kezdesz azon agyalni, hogy mennyire megváltoztak a dolgok, hány embert vesztettél el, és hogy mennyi volt ezek közül a te hibád."
;) "Hogy miért nem reagálok a csúfolódásokra? Ez egyszerű. Láttam
meghalni a szeretteimet, láttam unottan elfordulni a szerelmemet, láttam
kárörvendően nevetni a barátaimat... Ezután akadjak ki azon, hogy
valaki szénaboglyának titulálja a hajamat? Fájdalmat kellene okoznia,
hogy valakinek nem tetszik a táskám? Ugyan már..." ;)
(:♥Az vagyok, akitől mindig az igazat kapod, nyersen, tömören, akkor is ha fáj... Az vagyok, aki dinamizmust, színt visz az életedbe és nehezen felejthető emlékeket őrzöl majd utánam... Az vagyok, akire nem tudsz haragudni, mert 1 mosolyommal leveszlek a lábadról... Az vagyok, aki mindig figyel Rád, akivel bármit megoszthatsz, és aki addig nyughatatlan míg nem segít rajtad, és újra mosolyogni nem lát... Az vagyok, aki mélyen, tiszta szívvel, önzetlenül, önmagadért fog szeretni, de aki csak akkor fogja mondani Neked, amikor ezt valóban így érzi... Az vagyok akit, soha nem fogsz megérteni igazán, de akit pont emiatt fogsz csodálni és végtelenül szeretni... Ilyen vagyok, mert én tudom, hogy egy nap sem jön vissza az életből, hogy újraélhesd... " :)♥
|
